BANÁN – Kinek jó és miért?

A banán az egyik legnépszerűbb és legkedveltebb gyümölcs fajta melyet fogyasztunk, többek közt nekem is személyes nagy kedvencem. Legfőképpen ízéért, állagáért és tápértékéért szeretjük, de nagy előnye, hogy olcsón és egész évben beszerezhető.

Ezeken túlmenően a banánnak számos jótékony hatása  van:

• Ugyan kalóriadús, de alacsony a zsír tartalma és a glikémiás indexe, így nem emeli meg hírtelen a vércukor szintet. Kis mennyiségeben alkalmanként cukorbetegek is fogyaszthatják.
• Sok rostot tartalmaz, rendben tartja a bélműködést
• Fruktózt és szacharózt is tartalmaz, mely fogyasztás után azonnal energiával tölti fel a szervezetet, ezért kiváló szénhidrát forrás például sportolás után.
• Gazdag jótékony hatású antioxidánsokban, ásványi anyagokban és vitaminokban.
• Kalcium, kálium, foszfor, vas, A-,B-,C-vitamin, nyomelemek és a glükóz feldolgozásához szükséges enzimet is tartalmaz, mely enzim elősegíti az agyműködést.
• Magas a Kálium, a B6 és a C-vitamin tartalma
• Jótékony hatással van a vérnyomásra, szívműködésre, nyugtatja az emésztőrendszert, savlekötő, lúgosító
• Miricetin nevű flavonoidot tartalmaz, mely egészségvédő, betegségmegelőző, antioxidáns és gyulladáscsökkentő természetes növényi hatóanyag
• Polifenol antioxidánsokat tartalmaz, mint pl.: lutein, zeaxantin, alfa- és béta-karotin. Ezek olyan anyagok, melyek védik a szervezetet az oxigén szabad gyökök hatása ellen, melyeknek óriási szerepük van az öregedés és bizonyos betegségek kialakulásában.
• Szénhidrát tartalma 24g/100g melynek egy része keményítő
• Frukto-oligoszacharid tartalma elősegíti a jótékony baktériumok szaporodását a vastagbélben
• Szerotonin tartalma enyhíti a depressziós tüneteket
• Triptofánt (esszenciális aminosavat) is tartalmaz, mely többek közt a szerotonin előállításához is kell.

De mint tudjuk, különbözünk emésztőrendszeri, idegrendszeri és hormonális beállítottságaink, illetve egyéni érzékenységeink alapján. Vegetatív idegrendszert tekintve vannak olyan élelmiszerek, melyek a Szimpatikus oldalt ingerlik és vannak olyanok, melyek a Paraszimpatikust. Igy például a fehérje és a kalcium a Szimpatikust, míg a szénhidrát és a kálium a Paraszimpatikus aktivitását növelik. Egy Szimpatikus Szénhidrát típusnak tehát kifejezetten ajánlott a kálium dús banán fogyasztása, hiszen ezzel a gyengébbik paraszimpatikus oldalt tudjuk erősíteni, kiegyensúlyozva a szimpatikus hyper-tulajdonságait. Az emésztőrendszernél (égetőrendszer) a kálium ellentétesen hat. Itt gyorsítja az égetést, tehát egy lassú égetésű (Béta típus) sejtanyagcserére jótékonyan, gyorsítóan fog hatni.  Ezekkel szemben egy gyorségetésűnek, vagy egy Paraszimpatikus idegrendszeri beállítottságúnak kevésbé van szüksége a káliumra. Illetve a nagy kálium tartalma miatt krónikus veseelégetelenségben szenvedőknek sem javasolt a banán fogyasztás.