KÓKUSZTEJ

Vannak, akiknek a szervezetük nem tolerálja jól a laktózt (tejcukort), vagy allergiásak a kazeinre (tejfehérje), sokan nehezen emésztik őket, DE nem ez az egyedüli kizáró ok!

A nálunk megforduló vendégek közül csaknem 10-ből 8-nak egyáltalán nem jók a tejtermékek. Vagy a táplálkozási típus miatt, vagy a hormontípus miatt, vagy egyénileg érzékenyek rá. Akinél nincs kizárva és még emészteni is tudja, annak is leviszi a vitalitását. Miért lehet ilyen negatív hatással a szervezetre, ha elvileg egészséges, fontos fehérjeforrás (hiszen esszenciális aminosavakat is tartalmaz, melyeket a szervezet nem képes előállítani), tele van vitaminnal, magas a kalcium és egyéb vitamin tartalma?

A tej és tejtermékek problémái nem abban állnak, hogy semmilyen előnnyel sem bírnak, inkább abban, hogy többet remélünk tőlük, mint ami biológiailag ezekben rejlik és kevesebbet tudunk negatív hatásairól.

Hiába magas a tej kalcium tartalma, ennek felszívódása nem olyan jó hatásfokú, mivel részben vagy teljesen hiányoznak belőle a beépítő szinergensek (magnézium, réz, cink, bróm, mangán).
Egy csésze tejben lévő 260-280 mg kalciumból mindössze 70-90 mg felszívódó képes. A probléma ezzel csak az, hogy a beépületlen kalcuim tehetetlenül felhalmozódik a csontozaton és fogazaton kívüli régiókban (pl erekben). A csontritkulást sem elsősorban a kalcuim hiány okozza, hanem a kalcium csontba történő beépülésének elégtelensége! Hazánkban a tejfogyasztás gyakorisága egyre csak nő, ugyanakkor a csontritkulás gyakorisága nem csökken, hanem fokozódik.

A technikai eljárások során (fölözés, szeparálás stb) a tejek zsírtartalma lecsökken, mely a zsírban oldódó D- és K-vitamin jelentős csökkenését is maga után vonja (e két szabályozó anyag kulcsszerepet kap a csontépülésben).
A feldolgozott zsíros tejtermékekben lévő nagyobb állati zsír (15-30%) viszont gyengíti a kalcium és más ásványi anyagok bélből történő felszívódását.
E mellett a koncentrált tejtermékek (túró, sajtfélék) 25-30% közötti fehérje tartalommal bírnak, amely a kalcium mintegy harmadát elvonja a lebontási termékek semlegesítése és savasodás blokkolása céljából.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a tehéntej a kisborjú számára tökéletes tápszer (embernek kiegyensúlyozatlan az összetétele), de a boci sem egész életén át fogyasztja!
Mellesleg az antibiotikumok és hormonok ugyan úgy bekerülnek a tejbe, mint a kezelt állatba

Van a tejnek azonban más veszélye is, amiről keveset hallani. A tej és a tejtermékek fogyasztása növeli az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor) szintet a szervezetben, ami ha túlzottan megemelkedik, akkor bizonyítottan fokozza a tumorsejtek növekedését. A tej 6-160 ng/ml IGF-et tartalmaz, mely pasztőrözés hatására sem csökken. A szervezet nagy részét nem emészti meg, így átjut a bélfalon és megemeli az emberi testben az IGF-1 szintet (akár 10-30%-al).

Az alacsony glikémiás indexű tejtermékek ugyan olyan inzulinválaszt eredményeznek, mint a magas glikémiás indexű fehér kenyér, mivel a tejsavónak nagy az inzulin igénye! Ez inzulin szint emelkedést vagy ingadozást okoz, ami pedig hozzájárul az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kialakulásához.

A tej és tejtermékek fogyasztását egyébként összefüggésbe hozzák még a tudósok a szív és érrendszeri betegségek, egyes autoimmun betegségek és hormonális egyensúlytalanságok kialakulásával.

Az állati eredetű tejet meghagyjuk a boci számára, mi növényi tejekkel: kókusztejjel, zabtejjel és kókusztejszínnel készítjük ételeinket, most már tudjátok miért 😉