Só – Na de melyiket válasszam?

Ezeket a szakmai posztokat úgy állítjuk össze, hogy a káros és egészséges élelmiszerekről egyaránt írjunk Nektek. Nem csak azt írjuk le, mi az, amit nem ajánlunk (és azt miért nem), hanem azt is, hogy mit mivel lehet kiváltani, helyettesíteni és hogy mit érdemes fogyasztani.

Ma a nem megfelelő sók negatív hatásairól, a kerülendő sóféleségekről és mennyiségről fogok írni, a következő posztban pedig a jótékony sókról és azok jótékony hatásairól.

A sóról köztudott, hogy nagy mennyiségben való használata nem egészséges, viszont kerülni sem szabad túlzottan, hiszen a sóban található ásványi anyagok minden életforma számára nélkülözhetetlenek. Nagyon sok félkész, kész termék, fűszerkeverék, de még a mustár is tartalmaz sót, ezért könnyű bevinni a napi ideális mennyiséget belőle, amire jó figyelni! A napi sófogyasztásunk ne haladja meg a 10-12 grammot, viszont túlzott kerülése (3 gramm/nap) sem ajánlatos. Mint mindenből, itt is a középutat válasszuk, ügyeljünk, hogy ne sózzuk túl az ételeket és ami a legfontosabb, csak minőségi sókat használjunk. Természetesen vannak kivételek, hiszen bizonyos betegségeknél (pl. magas vérnyomás) jóval fokozottabban kell ügyelni a sóbevitelre, illetve a mellékvese hormontípusba tartozóknak is ajánlatos kerülniük a sós-fűszeres ételeket, hiszen erősen stimulálják a mellékvesét és hízásra hajlamosítja őket.

Finomított sók negatív hatásai

A hagyományos asztali sók, vagy étkezési sók, egy kilúgozott, minden ásványi anyagától „megfosztott” , őrölt, fehérített, csomósodásgátlószert tartalmazó melléktermék. Ahogy a neve is tükrözi (NaCl), nátriumon és klorid ionon kívül semmilyen más ásványi anyagot nem tartalmaz. Ezeket a sókat megpróbálják „egészségessé” tenni az által, hogy bizonyos halogéneket (jódot vagy fluoridot) utólag hozzáraknak. Hozzáteszem, a sóhoz hozzáadott vegyületek mindegyike mesterséges, és ez a mesterséges jód és  fluorid csak veszélyesebbé teszi a nátrium-kloridot. Az emberi szervezetnek szüksége van jódra is és fluoridra is, de nem mesterséges formában, hiszen azt se lebontani, se hasznosítani nem tudja az emberi szervezet. Ezek az anyagok ráadásul gyorsítják a nitrát termelését a gyomorban, mely a legagresszívebb rákkeltő anyagok közé tartozik. Sok konyhai sóhoz adnak tartósítószert, melyek azonban megakadályozzák, hogy a só kifejthesse pozitív hatásait. Ilyen pl.: calcium-karbonat, magnezium-karbonat, aluminium-hidroxid.

Mi mindenképpen óva intünk mindenkit a finomított-tisztított sóktól, hiszen létezik egészséges só is. Ma már sokféle só közül válogathatunk a piacon, van jódozatlan só, himalája só, parajdi só stb.. Ahogy ígértem, a következő posztomban ezekről, a jótékony sókról és hatásaikról fogok írni, hiszen egyébként nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez.