Fogyasszon-e glutént az, aki nem gluténérzékeny?

A napokban többször is belefutottam olyan riportokban és cikkekbe, ahol a glutén volt a téma, érvekkel és ellen érvekkel tarkítva. Sokan úgy gondolják, hogy a gluténmentesség csak egy újabb aktuális divat, valaki csak egy jó megélhetési lehetőségnek gondolja, és vannak, akik egyértelműen esküsznek a gluténmentesség pozitív hatásaira.Na de kinek higgyen az ember, amikor a szakértők is osztott véleményen vannak?

Lehet darázsfészekbe nyúlok a témával, de nekünk, mint egészségmentoroknak igen is kötelességünk átadni az embereknek azt a tudást, amit a köztudatban nem, nem mindig, vagy nem eléggé hangoztatnak. A pontos ismeretek fényében, mindenki eldöntheti, hogy fogyasztja-e továbbra is a szóban forgó „tápanyagot”, vagy elkerüli jó messzire….

Nem a gluténérzékenységről fogok elsősorban írni, hanem átfogóan szeretném bemutatni, hogy mivel jár-járhat bizonyos esetekben a gluténfogyasztás, összefüggésekkel bemutatva.

A GLUTÉN – vagy más néven sikér – a gabonák egyik fehérje összetevője, mely gluteninből és prolamin típusú fehérjékből álló komplex anyag. A búzában gliadin, az árpában hordein, a rozsban szekalin, a zabban avenin fehérje van. Ezek a prolaminok váltják ki a gluténnel szembeni túlérzékenységet, immunológiai intoleranciát okoznak az arra genetikailag hajlamos egyénekben. Aki tehát ténylegesen gluténérzékeny, az nem is bírja fogyasztani.

Na de mi a helyzet azokkal, akik „ehetik”?

Az érzékenységen túl ezek a prolaminok egyébként is nehezen emészthetőek, ellenállnak a különböző emésztőenzimeknek, (hogy ne fogyasszuk el őket, hiszen elfutni nem tudnak) így félig emésztetlenül haladnak át a tápcsatornán. 
A vékonybélbe érve a szöveti transzgultamináz (enzim) módosítja őket számunkra lebontható formává, ami az immunrendszer aktiválásán keresztül helyi gyulladásos reakciót okoz. Még annál is, aki az enzim révén képes a glutént „bontani”.

Ez hosszútávon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok eltűnéséhez vezet, ami által csökken a felszíváshoz rendelkezésre álló nyálkahártya felület. 
A tápanyagok, vitaminok felszívódása zavart szenved és hiánybetegségek alakulhatnak ki. Tudjuk azt is, hogy a pajzsmirigy hormonok 20%-át a bélbaktériumok állítják elő, így könnyen pajzsmirigy alulműködés lesz a következménye.

Az, hogy ki mennyire képes ezeket a fehérjéket bontani, és mennyire érzi meg a glutén káros hatásait, változó. 
Függ attól is, ki hogyan táplálkozik, milyen ép a bélflórája, milyen stresszes életet él stb. Érzékenységtől függetlenül pici diszkomfort érzést, hasmenést, székrekedést, puffadást viszont mindenkinél okozhat, nem véletlenül szoktuk “hosszútávú csendes gyilkosnak” hívni.

Had említsek meg egy-két nagyon fontos összefüggést!

– Ha hosszútávon le van terhelve az emésztőrendszer ezekkel a fehérjékkel és csökken a bélbolyhok illetve a felszívófelület, akkor ez odáig tud fajulni, hogy a bél áteresztővé válik. A glutén ugyanis aktiválja a Zoulin nevű enzimet, ami a bélfalat „nyitásáért és záródásáért” felel, így 5-6 órára áteresztővé teszi. Ez azt jelenti, hogy a bélfalon keresztül olyan toxinok vagy emésztetlen anyagok is átjuthatnak a véráramba, ami nem oda való, és ez számos káros következménnyel jár! (pl immunológiás reakciók, autoimmun betegségek stb.)

– Fokozott kockázatnak vannak kitéve a pajzsmirigy hormontípusba tartozó emberek, ugyanis ők jobban kívánják a finomított búzaféléket és az ezekből készült édességeket, ebből kifolyólag több glutént is hajlamosak enni.

– Ha a glutén hatására krónikus bélgyulladás alakul ki, akkor a bélproblémák mellett a gyulladást keltő citokinek száma is megemelkedik a vérben, ami leptinrezisztenciát, ez által elhízást is el tud indítani.

A szóban forgó tünetek és hatások után mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy szeretné-e terhelni a szervezetét gluténnel.