<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tóth Boglárka biológus, táplálkozási tanácsadó</provider_name><provider_url>https://tothbogi.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Tóth Boglárka</author_name><author_url>https://tothbogi.cafeblog.hu/author/toth_boglarka/</author_url><title>Sportolás során mikor mit égetünk?</title><html>&lt;p&gt;A szervezet szénhidrátból, zsírból és fehérjéből tud energiát nyerni. Sportolás közben változó mikor miből nyerjük az energiát, ami elsősorban a fizikai terhelés időtartamától függ.&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A SZÉNHIDRÁTOK gykogén formájában az izmokban (kb 500g) és a májban (250g) raktározódnak. Összesen tehát még egy jól edzett szervezet is maximum 750g gykogént képes raktározni, ami kb. 3000 kcal energia. Ez viszonylag gyorsan felszabadítható a szervezet számára.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A ZSÍROK zsír formájában raktározódnak a zsírszövetekben. Zsírokból a béta-oxidáció során és a citromsavciklus során tudunk energiához jutni, (tehát ha felhasználjuk őket pl mozgás során), de át is tudnak alakulni glykogénné, ami egy gyorsabb energia nyerést biztosít.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A FEHÉRJÉKnek más fontos szerepük van. Ugyan nem tudnak glykogénné alakulni, de segítenek a vércukorszintet megfelelő szinten tartani a glykogénraktárak kiürülése után. Ám az intenzitás és a terheléstől függően ez csak részben sikerül nekik.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Extrém rövid (10 mp) terhelésnél:&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;súlylökés, távolugrás, súlyemelés, diszkoszvetés…..stb. Ezekhez a rövid terhelésekhez elegendőek a szervezet tárolt energiái, amiket gyorsan mozgósítani tud. Így a tárolt glykogén raktárak kiürülnek, amiket pótolnia kell. Ilyen esetben tehát a szénhidrátokból nyerjük az energiát.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p&gt;Pár perces terhelésnél:&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;Ilyen esetben az energiaigény nagyon gyorsan tud emelkedni a terhelés intenzitásától függően. Ilyenkor anaerob és areob glykolízis váltakozásával nyer a szervezet energiát, ami lassabb folyamat. Ez azt jelenti, hogy először oxigén jelenléte nélkül történik az energianyerés, amit nem tud hosszútávon fenntartani a szervezet. A „pihenési” szakaszban egy gyors aerob, tehát oxigén jelenlétében történő energianyerés zajlik, de ez viszont csak rövid távú. Mind a 2 esetben a szénhidrátból nyerjük az energiát.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p&gt;20 perces terhelésnél:&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;Az első percek után az energia nagy részét az anaerob glykolízis biztosítja, de egyre nagyobb szerepet kap a zsír is. Ahogy nő a terhelés, úgy egészül ki az energianyerés a zsírok oxidációjával is. Itt már tehát égetjük a zsírt is.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p&gt;1 órás terhelésnél:&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;Az elején főként a gyorsan rendelkezésre álló glykogéneket használjuk fel, de minél hosszabb a terhelés, annál több energiát nyerünk zsírból. 1 óra után már az energia egyik felét zsírból, a másik felét glükózból nyerjük és ezután csak tovább nő a zsírokból történő energianyerés aránya.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p&gt;Arra mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy idővel kiürülnek a glykogén raktárak és ezzel a teljesítőképességünk is drasztikusan visszaesik. Edzés után tehát nagyon ügyelni kell nem csak a fehérje, de a szénhidrát pótlásra is! J&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://tothbogi.cafeblog.hu/files/2017/12/sportolás-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>